Figyelem! A felsorolt cégek nevei mind kitaláltak, valósághoz nem köthetőek. Amennyiben mégis csak léteznek ilyen nevű vállalatok, elnézésüket kérem. Ha él a Földön bármilyen Diana Lovelle nevű személy, akkor szintén elnézését kérem, nem állt szándékomban megsérteni a személyiségi jogait. Egyik szereplő sem köthető a valósághoz, a történet csak itt, a bloggerben létezik, valamint a fejemben.Jó olvasást!
Reggel szokás szerint hatkor kelek a Vikingek zenéjének üvöltésére, letusolok, felveszek valami fekete ruhát, kenek magamra egy kis sminket, megreggelizek és indulok a raktárba. Általában már háromnegyed hétkor ottvagyok, és nekiállok dolgozni. Steve és Amanda, már a cégem nyitása óta itt dolgozik. A 30-as éveiben járó férfi a gyönyörű hangjával éri el, hogy a mi cégünket válasszák, még a fiatal lány a graffitikkel lepi meg vásárlóinkat. Úgy gondolom, hogy akik a történetemet olvassák, nincsenek tisztában a cégem foglalkozásával. Fellépéseket szervezünk különböző bárokba, éttermekbe, ahol az énekestehetségeink megcsillogtathatják hangjukat, továbbá falat festünk, dekorálunk, vannak ruhaszalon részlegünk is. A művészet összes ágát feldolgoztuk, és így létrejött egy világra szóló szerződés, a Pink&Punk divattal, a CreateSmile-lal, a Max-Factor tehetségkutatóval, a Pinklovers-szel, és a Coulor falfesték-gyártó céggel. Ha 10 éve valaki azt mondja nekem, hogy ilyen sikeres leszek, a szemébe röhögök.
2014. június 24., kedd
.jpg)
G.E. 2.
A mai munka teljesen lefárasztott, így hazaérve ledőlők pihenni. 21:30ig alszom, a gyomorkorgásom ébreszt fel. Kimegyek a konyhába, hogy csillapítsam kínzó éhségemet, de rá kell, hogy jöjjek, üres a hűtőszekrény. Visszarohanok a szobámba, és összepakolom a táskám. Lakáskulcsomat a kezembe véve indulok el az egyik éjjel-nappali bolt felé, ahol bevásárolhatok. Miután megvettem a szükséges termékeket, haza felé veszem az irányt, de ekkor elém ugrik egy bandita, arcát takaró fekete símaszkja alól kivillan egy vörös hajtincse , a holdfényben csillog a zöld szeme. Egyre közeledik felém, én hátrálok. Amikor úgy érzem, kellő távolságra van, megfordulok, és futni kezdek. Szinte látom magam előtt a döbbent arcát, de nem kell sokat várnom, hallom mögülem szapora lépteit. Egyre fürgébben fut, így én is gyorsítok. Befordulok egy szűk utcába, és imádkozok, hogy ne legyen zsákutca. De nincs ilyen szerencsém, kisvártatva egy falba ütközöm. Nincs más választásom, megfordulok. Körülbelül 3 méterre tőlem, ott liheg a kergetőm. Megindulok felé, s kihasználva a fáradtságát, letépem az arcát takaró gyapjút. Egyből felismerem ismerős vonásait, a volt barátom, Alex az. Valószínűleg neki nem a táskám és a pénzem kell, hanem a szüzességem. 26 éves vagyok, a mostani barátommal se feküdtem le még. Várok a házasságig, én már csak ilyen vagyok. Eszembe jut a lecke, amit a párom tanított, ezért felbátorodva nyújtom kezem Alex felé, amit a tudatlan fiú elfogad. Egy határozott mozdulattal hátracsavarom, szinte hallom a ropogását. Mikor elengedem, a gyenge formája földre zuhan. Kihasználom az erőtlenségét, és elrohanok haza, hogy megcsináljam a vacsorámat, amit másfél órája terveztem. Miután megettem még a morzsákat is, bedőlök az ágyba, és kisvártatva már horkolok is.
2014. június 23., hétfő
G.E. 1.
Reggel 6 óra van, az ébresztőórám a Vikingek zenéjét üvölti. Egy hangos csattanással vágom földhöz, s ezáltal csendbe marad. Vékony lábaimat lerakom a világosbarna padlószőnyegemre. Felpattanok, majd a kávészínű szekrényemhez sietek. Kinyitom, majd előkotrok egy hangulatomhoz illő összeállítást, és a szintén kávészínű fiókomhoz lépek. Találomra kikapok egy tiszta fehérneműt, majd a fürdőbe megyek. Letusolok a hófehér zuhanykabinban, majd felöltöm a melltartómat és a bugyimat. Felveszem a fekete cicanadrágomat és a szintén ebben a színben pompázó pólómat. Arcomat nem cicomázom ki, csak szempillaspirált használok. Miután sikeresen felöltöztem, felrohanok a szobámba, hogy elpakoljam a táskámat. Leveszem az ágyam felett tartózkodó táskámat, majd beleszórom a legfontosabb holmijaimat, a színes festékszóróimat,és egy alkoholos filcet. Felkapom a fekete Nike cipőmet, majd kisétálok a bejárati ajtón, és hagyom,hogy becsapódjon mögöttem. Megfordulok, hogy kulcsra zárjam, és amikor ezzel is kész vagyok, mehetek a raktárba. Van egy saját cégem, ahol az emberek kiélhetik a kreativitásukat. Az embereknek, akik itt dolgoznak, egy vizsgán kellett átmenniük. Ez a bizonyos vizsga három részből áll; egy kreativitás-szűrő vizsga, ami annyit tesz, mint az énekeseknek saját dalt énekelni, a rajzosoknak saját képet rajzolni, és így tovább. A második részében egy megrendelő kívánságát kell teljesíteni, míg a harmadikban csupán a fizikai állapotukról kell nyilatkozniuk. Nyilván felmerülő kérdés, hogy miért. Ez pusztán vicces. Semmi jelentősége nincsen, ezen nem lehet megbukni, de nekem is kell egy kis szórakozás. Minden reggel ahogy beérek említett munkahelyemre, iszom egy kávét, s most sem teszek másképp. Attól, hogy főnök vagyok, nincsenek csicskáim. Pár ember még bepróbálkozik, és puncsol, de ezeket egy 'Ne csicskuljál' kiáltással lerendezem. A cég neve tőlem származik. Darkness. Találó.
Információ
A főszereplő Diana Lovelle, a Darkness nevű sikeres cég tulajdonosa. Szeret graffitizni, kreativitását többféleképpen is próbálta kifejezni, és ekkor hitel,hitel hátán létrehozta a Darknesst, ami a felvett kölcsön árát elég hamar visszahozta. Ügyesen vezeti ezt a virágzó üzletet, ami a viselkedésén nem látszik. Ugyanaz a Dia, aki régen volt, csak többet dolgozik. Nála nincs munkaidő, reggel hatkor kel, és amikor elkészül, elindul és nekiáll dolgozni. Szereti a munkáját, még az alkalmazottjait is. Néhány ember túlságosan is be akar vágódni nála, de nem nagyon figyel rájuk. Bár már 27 éves, még nincs családja, de van egy szerető férfi az életében, aki nem csak a pénzét akarja.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)